Ami az alábbi linken hallható, azt minden magyar embernek hallania és megfogadnia kell!

https://www.youtube.com/watch?v=7ot41cdiyoQ&feature=youtu.be2017-12-06 16:51 GMT+01:00

 

Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért.
 
TH. ROOSEVELT: „Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért. Amidőn Amerika még Európa méhében leledzett, Magyarország gátolta meg a barbárok terjeszkedését, Magyarország őrizte a civilizált világ biztonságát. Nincs fényesebb történelem, mint a magyar nemzeté.”
TH. ROOSEVELT (1858-1919), az Egyesült Államok elnöke, 1910-ben Magyarországon mondta:
„Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért. Amidőn Amerika még Európa méhében leledzett, Magyarország gátolta meg a barbárok terjeszkedését, Magyarország őrizte a civilizált világ biztonságát. Nincs fényesebb történelem, mint a magyar nemzeté.”
„There is no more illustrious history than the history of the Magyar nation... The whole civilized world is indebted to Magyarland for its historic deeds.”
II. MURAD szultán (1404-1451):
„Aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak.”
MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták:
„Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet veszi őket körbe. Magyarországon a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagy mennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló.”
A Német-Római császár kancellárja írja 1444-ben:
„Nagy hatalma van Magyarországnak és nagy az ereje, de ahhoz, hogy a törököt Európából kiűzhessék, sokkal nagyobbra lenne szükség.”
CHARLES-LOUIS MONTESQIEU (1689-1755), francia filozófus:
„A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van.”
GRIM JAKOB (1785-1863) az első német tudományos nyelvtan megalkotója:
„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.”
„The Hungarian language is logical, has a perfect structure and surpasses every other language.”
„Die ungarische Sprache ist logisch, vollkommen, ihr Aufbau übertrifft jede andere Sprache.”
Sir BOWRING JOHN (1792-1872)
„A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke… A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét…”
„The Hungarian language goes far back. It developed in a very peculiar manner and its structure reaches back to times when most of the now spoken European languages did not even exist. It is a language which developed steadily and firmly in itself, and in which there are logic and mathematics with the adaptability and malleability of strength and chords. The Englishman should be proud that his language indicates an epic of human history. One can show forth its origin; and all layers can be distinguished in it, which gathered together during contacts with different nations. Whereas the Hungarian language is like a rubble-stone, consisting of only one piece, on which the storms of time left not a scratch. It's not a calendar that adjusts to the changes of the ages. It needs no one, it doesn't borrow, does no huckstering, and doesn't give or take from anyone. This language is the oldest and most glorious monument of national sovereignty and mental independence. What scholars cannot solve, they ignore. In philology it's the same way as in archeology. The floors of the old Egyptian temples, which were made out of only one rock, can't be explained. No one knows where they came from, or from which mountain the wondrous mass was taken. How they were transported and lifted to the top of the temples. The genuineness of the Hungarian language is a phenomenon much more wondrous than this.”
VICTOR HUGO (1802-1885) francia költő, író:
„Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése. …Magyarország nem halt meg és nem halhat meg. Ez a kiváló nemzet majd kitör sírjából ahová az önkény fektette.”
„Hungary is the Nation of heroes, Germany represents virtue, France represents libery, Italy represents glory among the nations of the world. Hungary is the incarnation of valour”
SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817-1879) francia író, kritikus:
„A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni.”
N. ERBERSBERG (1840):
„Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot.”
„The structure of the Hungarian language is such that it appears that linguists could have created it with the purpose of incorporating in it every rule, conciseness, melody and clarity and besides all this it avoided any commonness, difficulty in pronunciation and irregularities.”
„Die Struktur des Ungarischen erscheint mir so, als sei sie von einer Versammlung von Linguisten entwickelt worden, damit die Sprache alles Wichtige enthalte – Regelhaftigkeit, Dichte, Klarheit und Harmonie.”
FRANCESCO FORGIONE (1887-1968) olasz kapucinus szerzetes:
„Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagy-hatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”
GEORGE BERNARD SHAW (1856-1950) angol író:
„Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni. A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal… Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna.”
„After studying the Hungarian language for years, I can confidently conclude that had Hungarian been my mother tongue, it would have been more precious. Simply because through this extraordinary, ancient and powerful language it is possible to precisely describe the tiniest differences and the most secretive tremors of emotions.”
ALBERT CAMUS (1913-1960) francia nobeldíjas író – Párizs, 1957 októbere:
„… A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. …A szabadság mai évfordulóján szívemből kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjön és a mindenünnen támadó kiáltásaink visszhangjával, elérje a nemzetközi közvélemény egyhangú bojkottját az elnyomókkal szemben. …A legázolt bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.”
„…The Hungarian blood is such a treasure of Europe and freedom, that we must save every drop of it. …Upon this anniversary of liberty I wish with all my heart, that the silent resistance of the Hungarian people would carry on, strengthen itself, so that as an echo of a cry coming from all directions, would achieve in world opinion a boycott against the aggressors. And even if this world opinion is too weak and selfish to bring justice to this martyr nation, if our voice is too weak, I wish that the Hungarian resistance would hold out until the conter-revolutionary regimes of the East crumbles beneath the weight of their own lies and contradictions. …The conquered and bound Hungary has done more for freedom than any other nation in these past 20 years. For this historical lesson to be heard by the blind and deaf West, much Hungarian blood had to be spilled – and this torrent of blood is now drying up in the memory of the public.”
ISMAIL GALAAL (1914-1980) szomál költő:
„Kelet-Afrika pusztáin tevekaravánok tábortüzeinél a magyar szabadságharcról énekelnek olyan törzsek is, melyek Európáról sem igen hallottak.”
„In the deserts of East Africa, by the camp-fires of camel-caravans, some tribes (who have heardly even heard of Europe), sing with reverence songs of the Hungarian revolution.
ISAAC ASIMOV (1920-1992) scifi író:
„Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok.”
„A persistent rumor has circulates in the USA: There are two intelligent races living on the surface of planet Earth: the standard people and the hungarians”
HELMUT KOHL német konzervatív politikus, kancellár 1982-1998-ig:
„A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és a berlini falból az első követ a magyar hősiesség ütötte ki.”
„Hungary was where the first stone was removed from the Berlin Wall.”
KRANTZ S. GROVER (1931-2002) amerikai antropológus:
„A magyarországi magyar nyelv ősisége ugyanilyen meglepő lehet… átmeneti kőkori nyelvnek tartom, mely megelőzi az újkőkor kezdetét… a magyar az összes helyben maradó európai nyelvek közül gyakorlatilag a legrégibb…”
„The dating of the ancient hungarian language is very surprising. I personally think that this is the original language from the stone age and it has predates even the start of the neolitis age languages… clearly, from all of the presently known languages the hungarian is the most ancient.”
HANS KUITERT – De Telegraaf (2001):
„A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és – néhány palesztin számára – Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön.
A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars s a magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik Nobel-díjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese – az emberiség krémje.”
„Nationalism is often seen with disapproval in the world: it implies superiority of a certain people with regards to others, and such unpleasant names are associated with it like Hitler’s, Milocevic’s – and to certain Palestinians – Sharon’s. Hungarian nationalism however is of a totally different nature, a harmless phenomenon. Hungarian nationalism obviously came from Mars.
From Mars, the fourth planet of our Solar system, where NASA launched a probe in April, although I believe it would have been easier to send a Concorde-jet to Budapest. For Hungary is like Mars on Earth, and Hungarians are as if they were Martian: they are leading minds in computer technology, brilliant scientists who win Nobel Prizes, outstanding matematicians. So if the story is true – they are the crem de la creme of humanity.”
NICHOLAS LEZARD – The Guardien (2004):
„A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper-intelligens földönkívüli-faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket.”
„Hungarians are not actually native earthlings, but a super-intelligent extra-terrestrial race which has managed to blend in with humanity, only giving themselves away by the genius of their works and the absolute impenetrability of their language.”
ARNALDO DANTE MARIANACCI, az Olasz Kultúrintézet igazgatója (2006):
„…a magyar nyelv nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem üzletel, nem ad nem vesz el senkitől. Míg más országokban a nép formálja a nyelvet, addig itt a nyelv formálja a magyarokat. Azt hiszem, hogy a magyar nyelv a világörökség része is lehetne, mert tiszta nyelv. Semmilyen más nyelvnek nem sikerült tulajdonképpen behatolni és idegen kifejezéseket ráerőltetni…”
TANPAI RINPOCE a nepáli Fehér Király kolostor vezető lámája 2007-ben:
„Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni.”
„You, Hungarian, cannot even imagine how proud you should be of your nation and nationality. We know for sure that the spiritual renewal of our world will spread from your country.”
JOACHIM MEISNER (1933- ) bíboros, 2009. augusztus 20-án:
„Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban és szükségben megerősödött népre, amely soha nem hagyta magát legyőzni.”
BILL JAMIESON (1945-) – Scotland on Sunday (2012. január 15-én):
„…Nyugati nemzet régóta nem hozott létre ilyen feddhetetlen kulturális és szellemi tartalmú és lenyűgöző morális értékű dokumentumot. A 21. század erkölcsi sivatagában megdöbbentő lehet szembesülni a hagyományos értékek, hazafias hozzáállás és az igazi szabadság tiszteletének ilyen drágakövével. Nem csoda, hogy Brüsszel és Washington erőszakkal vissza akarják vonatni: olvassanak egy kis magyar történelmet, mielőtt ilyen hiábavaló próbálkozásba fognának.”
„…it is a long time since any western nation produced a document of such intellectual and cultural integrity, moral worth and wholly admirable quality. In the moral desert of 21st-century Europe, it is startling to find this gem of traditional values, patriotic assertion and respect for genuine freedom. Naturally, Brussels and Obama-occupied Washington are anxious to force its repeal: they should read some Hungarian history before embarking on such a futile confrontation.”
ENNIO MORRICONE (1928-) – Kossuth Rádió (2015. december 12-én):
„…Akárhányszor Magyarországon jártam, úgy tapasztaltam, hogy a magyar emberek magasan kulturáltak és nagyon jóindulatúak. Mindig szeretek Budapestre jönni, mert az országuk nagyon szép, a magyar zenészek pedig profik. Mindemellett kedvesek és jól nevelt emberek önök, büszkék lehetnek magukra…”


 


MAGYARJÁRÁS  A  MONGOLOKNAK ?
 
Nagyjából egy évvel ezelőtt beszélgettem egy középkorú jól szituált férfival, aki hosszú éveket töltött Közép-Ázsiában, többek között Mongóliában.
Egy rövid mondattal elintézte a mongol beszámolóját, amely így hangzott:
A mongol iskolákban a gyerekeknek azt tanítják, hogy az

Aranyhorda a magyaroktól kapott ki.
Amit mondott, az szöget ütött a fejembe! Éreztem, hogy valami nincs rendjén. Nem értettem az egészet. Egy éven keresztül nem hagyott nyugodni ez az egyetlen egy mondat. Utánajártam: A mongolok igenis jól tanítják!
Egyet azért biztosra vettem: 1241 április 11- én nem vertük meg a mongol hadakat Muhinál, ám nem is mértek ránk megsemmisítő csapást,
mint ahogy azt tanultuk.

 
Az iskolában valamikor a hetvenes - nyolcvanas évek fordulóján a
tatárjárást, ha nem is pontosan így tanultuk, de ez volt a sugallata:

 
      „Dzsingisz Kán unokája Batu Kán, 1241 - ben Muhinál megsemmisítette
   a magyar  haderőt,  majd  pusztított  és  kiirtotta  a  magyar lakosságot, majd a betelepülő szlávok, germánok, románok megtanultak latinul, hogy pár száz évvel később magyarul beszélhessenek. Kivonulásuk a tanultak szerint: Majd egy félév múlva otthon meghalt Dzsingisz Kán, Batu kán nagyapja, így az országból viharos gyorsasággal kivonultak.”
Kivonulásuknak valós okai a következők:

                   1./ Igen sok harcosuk odaveszett a magyarországi hadjárataikban.
                   2./  Nem tudták megsemmisíteni a magyar haderőt, erre bizonyíték az is, hogy IV. Béla röviddel a tatárjárás után, már több külföldi hadjárat élén visszafoglalta a tőle korábban kizsarolt nyugati megyéket.
                   3./  Közel 160 magyar várat nem sikerült bevenniük (Pl.: Fehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Léka, Sopron, Újhely, Vasvár,
Zala, Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, stb.)

                    4./   A magyarországi háborús állapotokban a mongol hadsereg élelmezése is nehézséget okozott.
 ost jön a lényeg, ha időben előrecsúszunk 44 évet, akkor valóban
Mongóliában tanítanak helyesen, mert Magyarországon elfelejtették tanítani azt a röpke tényt, hogy:

 
                Nogaj kán 1285-ben, az addigi legerősebb seregével - az    Aranyhordával - indult a magyarok ellen (a 2.tatárjárás).
                A magyarok Pestnél, a IV. Lászlóhoz csatlakozott kunokkal hülyére verték a nagy túlerővel rendelkező mongol sereget, majd a Keleti-Kárpátok szorosain át kiűzték őket.
                                
Torockónál pedig a Székelyek segítségével győztek, és az utolsó túlélő mongolt is kiűzték az országból, de még Vizsolynál Baksa György, majd Borsa Lóránd is elzavarta őket.

 
                         Ezt a Mongolok Magyar járásnak hívják.
 
Van egy másik megjegyzésük is:

ha egy mongolt megkérdezel, hogy miért van akkora országuk a
népességükhöz képest, akkor a válasz a  következő:

                                 „Visszavárjuk a hős Magyarokat!”
 
                                                                          Marjai László, Budapest 
 
 
„Jaj, annak a népnek, amelynek történetét az ellenségei írják!”
                                                                                 (Caius Suetonius)

 


Jogos kérdések!
 
DR. KAZÁR LAJOS (Australian National University, Canberra):
 
Kérdések a román történészekhez:
 
1. Feltételezve, hogy az oláhok/románok állandó lakosai voltak azon földnek, melyet ma Erdélynek hívnak, s ahonnét a római telepeseket és légiókat Kr. u. 270 körül kivonták, és tekintve, hogy a rómaiakat ott követő népek: a gótok, hunok, gepidák, avarok, bolgárok mind elsöprődtek a népvándorlás sodrában, miközben - a dákó-román elmélet követői szerint - az oláhok/románok "dákó- román" elei ugyanott "barlangokban élve" megmaradtak, jó lenne tudni, pontosan mely barlangokban élték túl észrevétlenül a háborúkkal teli hat évszázadot a magyar honfoglalásig? És hol vannak az idevágó régészeti bizonyítékok: hálófülkék, edénytöredékek és egyéb háztartási eszközök, szemétdombok és más leletek, amelyek tanúsítják a "dákó-román" tömegeknek ilyen barlangokban folytatott állandó életét? (U.i. ilyen leleteket még nem talált senki). 

2. Minthogy a dákó-román elmélet követői azt állítják, hogy az oláhok/románok a IV. vagy V. században vették fel a kereszténységet a ma Erdélyként ismert földön, tudni szeretnénk az oláhok/románok "dákó-román" őseinek olyan lehető alkotásairól, amelyek jól rejtett barlangokban fennmaradhattak volna, például vallásos alkotások az állítólagos megkeresztelkedés előtti időszakból: 
- vallásos alkotások a megkeresztelkedés és az oláhoknak/románoknak a Magyar Királyság okmányaiban a 13. század elején először történt említése között. Különösen érdekelnének bennünket feliratok (akár dák, akár latin nyelven az első időszakból és latin vagy új-latin nyelven a másodikból) barlangtemplomok falain, sírköveken vagy egyéb kultikus tárgyakon? 
U.i. a római civilizáció ilyen tanújelei nem hiányoznak más területeken, amelyek valaha a rómaiak birtokai voltak. 

3. Mi a magyarázat arra, hogy az oláhok/románok nyelvében Erdélynek sem a dákoktól származó neve (ha ilyen egyáltalán volt), sem a tartomány római neve (Provincia Dacia) nem maradt meg? Miért volt szükséges az oláhok/románok őseinek az ómagyar Erdei nevet kölcsönözniük, amit némi hangtorzítással mindmáig Ardeal - nak neveznek?
 
4. A 19. században élt Alexandra de Cihac román nyelvész elemzése szerint (Dictionnaire étymologique de la langue roumainé) a román nyelv szókincse akkor a következő összetételű volt: 
45,7% szláv 
31,4% latin 
8,4% török 
7,0% görög 
6,0% magyar 
0,6% albán  
és valamelyes ismeretlen eredetű, de dák eredetű egy sem. Hol vannak a dák maradékok? 

5. Mivel lehet magyarázni, hogy számos, feltűnően közös vonás van az albán és a román nyelvben? A történettudomány nem tud arról, hogy az albánok elei Erdélyből vándoroltak volna a történelmi Albánia területére, viszont Albánia szomszédságában már a 10. században nagy terjedelmű oláh (vlach) szállásterületek léteztek. Arumun és Megleni románok ma is élnek ott jelentős számban. 

6. Miért volt az oláhok/románok liturgiája (egyházi szertartási nyelve) Erdélyben még a 19. században is szláv (tehát sem latin, sem görög, de még oláh/román sem), és miért volt az oláh/román papság olyan sok tagja évszázadokon át szerb vagy bolgár eredetű? 

7. Mi a magyarázat arra, hogy a rómaiak állítólagos leszármazottai között még a papok is nem a latin írást, hanem a cirillt használták még a 19. században is? Ha az oláhok/románok dákó-román ősei a tőlük elvárható latin betűket később cserélték fel a cirillel - amely csere nem történhetett a 9. század közepe előtt (mert korábban cirill írás nem létezett) -, akkor miért történt ez a csere Erdélyben, a Magyar Királyság területén, ahol semmilyen más népcsoport nem használt cirill írást a törökök elől menedéket kérő szerbekés oláhok előtt? Mi értelme lett volna egy ilyen cserének Magyarországon? 

8. A Regestrum Varadiense (Váradi regesztrum) nagyváradi püspökségnek isten ítéletek - i pere egész Kelet-Magyarországra kiterjedő illetékességi területén 1205 és 1238 között lefolyt perekre vonatkozó hivatalos feljegyzéseit tartalmazza, melyekből kb. 600 helységnevet és kb. 2.500 személynevet gyűjtöttek ki. Egyik lista sem tartalmaz egyetlen olyan nevet sem, mely oláh/román eredetű volna. Mi ennek a magyarázata?
 
9. Mi a magyarázata annak, hogy az állítólag dák és római ősöktől származó oláhok/románok - jóllehet a dákoknak voltak megerősített városaik, a rómaiak pedig messze földön híresek voltak nagyszerű városok építéséről - egyetlen város nem létesítettek Erdélyben, sem a magyar honfoglalás előtt, sem azután? Mi több: az oláh/román nyelvben az órás (város) szó az ómagyar waras kölcsönzése? 

10.Erdély településtörténete azt mutatja, hogy a 13. század végén 511 falunévből csak 3 volt oláh/román eredetű. Talán csak a 13. században kezdtek az oláhok/románok Erdélybe bevándorolni? 

11. Mi az oka annak, hogy Erdélyben egyetlen folyó vagy nagyobb patak neve sem oláh/román eredetű?


 

  A legősibb nemzet a magyar


 

Mi az igazi magyar történelem?
Ezt többen kutatták már és kutatják ma is.

Ami egyre biztosabb, hogy amit eddig tanítottak nekünk és még ma is tanítanak az iskolákban, az már hiteltelen.
Itt egy változat a magyarokról, amit egy híres indiai tudós jegyzett le 1925-ben a magyarokról.

Erről miért nem hallhattunk, tudhattunk eddig? 


Hun-kutató rövid beszéde 1925-ben
 
Dr. Sir Ervad Jivanji Jamshedji Modi indiai történész, Hun-kutató rövid beszéde 1925-ben
 
„Áldottak legyetek magyarok,
Atilla népének egyetlen örökösei! Félszázados tanulmányaim meggyőztek arról, hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak, s így a mai magyarság az ősi szkíta népek egyedüli leszármazottai. Így a magyarságnak a történelme a ma élő összes nemzetek legősibb történelme. Kutatásaim során a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beragyogja.
Atilla a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki mint minden igaz hős, lovagias és nagylelkű is volt, amit Róma alól történt visszavonulásával a legcsodálatosabb módon bizonyított be.
 
Tudják-e önök, hogy a
világtörténelem legnagyobb alakjait, összehasonlíthatatlanul legnagyobb hadvezéreit, legnagyobb államépítőit és államszervező zsenijeit önök, magyarok adták? Tudják-e önök, hogy Atilla hadvezéri nagyságához képest a történelem többi nagy katonai héroszai: egy Cyros, egy Nagy Sándor, egy Hannibál, egy Julius Caesar, egy Napóleon elenyészően kicsi figurák? Ki volt a világtörténelem folyamán, Atillán kívül, aki a kínai nagy faltól egészen az Atlanti-óceánig terjedő két világrészt átfogó, roppant területet tudott uralma alá hajtani? De volt-e Atillán kívül a világtörténelemnek még egyetlen zsenije, aki hadvezéri tehetségével megszerzett és megalapított két kontinensnyi birodalmat nemcsak meghódítani, hanem megszervezni, élő organizmusban összefogni, törvényekkel szabályozni, renddel fenntartani tudta volna? És ezt a szinte emberfeletti, emberen túli nagyságot, ezt a minden idők legnagyobb tehetségű katonáját és államférfiját önök, magyarok adták a világnak! És én, az egyszerű öreg hindu ember büszke vagyok arra, hogy ezt most önöknek elmondhattam és meghajthattam személyesen is az önök nagyszerű fajtája előtt az elismerés zászlaját. Mert ez a faj, amely egy Atillát tudott produkálni, magából kitermelni, olyan érték és olyan erő, amelyet ideig-óráig érhetnek ugyan leromlások, kisiklások, letörések, de mégis a maga őserejéből táplálkozva megújulhat százszor és ezerszer, s amelyet végleg elpusztítani nem lehet soha!
A magyarok mindig az első faja voltak a világnak s azok is maradnak mindvégig, a történelmi idők jó és balsorsán keresztül.”

 
Egy, ma is aktuális vers.

 
 
ÁRPÁD  VEZÉR
 

 
Árpád vezér haza térvén
Szétnéz az Ő régi népén.
Nézi, hogy van az Ő népe
Boldogan és itten él - e,
 
Ha valaki egyszer jőne
S elvenné a Hazát tőle,
Akkor Árpád kürtjébe fúj
S meghallják a sírban alul,
 
És a sziklák széthasadnak
Vitézei feltámadnak
Feltámadnak haddal, vésszel
Buzogánnyal kelevésszel
Kifeni mind nehéz kardját
S a Hont újra elfoglalják.
 
             ( Szerző ismeretlen, gyűjtés Dunakesziben
                 Elmondta Gönye Mária)

 


 

     
 
 
Gratulálunk !  Szívet melengető !

A héten Isztambulban rendezték a Hódítók Kupája íjász versenyt, melyen szép Magyar siker született, lásd a lenti cikket!
Különösen tetszik Mónus József levelének megszólítása: Kedves Barátaim és Ellenségeim! Nem lehet egyszerű élete neki!!
Élete: ITT olvasható.
 
Ezzel kapcsolatban két  gondolat is felmerülhet: 
1.     Erről miért nem hallani a híradásokban, miért "Pápai Jociról" és a többi percemberkéről kell hónapokon keresztül beszélni?
2.     Ki is szerzett nagyobb dicsőséget Magyarországnak?? Örülnék, ha ezt a szép eredményt valami szép kitüntetéssel díjaznák itthon is.
    3. Minden nagyon tetszik, kivéve a "​Bizánc bevételének 560. évfordulójára" utaló mondatrészt.
           Azért Konstantinápoly mégiscsak a keresztény kultúra egyik fellegvára volt, nem beszélve
         az annak fő forrásvidékét jelentő görög-római kultúráról.
         Ezek szerint Konstantinápoly elestének megünnepléséhez sikerült példás módon hozzájárulnunk ...
        A világ legjobb íja, a Zrínyi és a hit győzelme hazánkba hozták a Hódítók Kupáját 
 
A Bizánc bevételének 560. évfordulójára alapított FETIH KUPA,
idén ötödször került megrendezésre Isztambulban,
melyen 35 ország és három autonóm köztársaság 428 íjásza vett részt,
modern és tradicionális kategóriákban.
 
 
A Törökországban több évszázados múltra visszatekintő távlövés versenyszámban,
Mónus József nyerte, közel 70 méterrel verve a mezőnyt. 
A női kategóriában is magyar győztest avattak, Mónusné Ruszin Anna előzte meg ellenfeleit.
A török puta céllövést idén 110 méteren rendezték.
A mindenkinek szokatlan távolságon csapatversenyt hirdettek.
A dr. Skaliczki Andrea – dr. Rácz Attila – Mónus József összeállítású magyar csapat bronzérmet nyert
- derül ki Posta Pál, a Hagyományos Íjászok Világszövetsége alelnökének beszámolójából.
Mónus József, a Farkas levelében az alábbiakat olvashatjuk:
  
Kedves Barátaim és Ellenségeim!
 
Győztünk, mert győzni akartunk!
A zászlónk becsületéért, a gyermekeink jövőjéért!
Köszönök mindent!

Tőletek kaptam:
- Nemzeti öntudatot!
- A múlt tiszteletét!
- Hitet!
- Biztatást!
- Bizodalmat!
- Könnyeket!
- Vágyakat! ...
és ellenségeimtől a kételkedést!
(De ez nagyon akaratossá és fáradhatatlanná tesz szerencsére.)
 
Egyetlen célom van: legyőzni bárkit a világon,
hogy legyen jogcímem a győztes jogán megmutatni a világnak,
a magyar zászlót, harcolni lobogónk becsületéért.
 Megtettük.   A verseny neve lefordítva Hódítók Kupája.
 Mónusné Ruszin Anna Mária, azaz Ani, a feleségem megnyerte a női kategóriát! 

 
Azután következett a harcosok versenyszáma.
Csak 461 métert tudtam lőni, mert óriási ellenszél volt.
Ellenfeleim azonban a 400 méteres határt át sem tudták lőni.
Kb. 70 méterrel győzte le a "Bármikor" nyílvesszőm a második helyezettet.
Mellesleg még a következő három nyílvesszőm is győztes lett volna a lőtt távolsága alapján.
 
(A 132 fontos Zrínyivel lőttem. 14 prototípus után 4 darabot készítettem belőle,
a versenyre pedig hármat vittem ki.)
 Pontosan egy éve készülök erre a győzelemre, szinte éjjel-nappal.
 
Végezetül köszönöm az írásomat olvasó, vagy drukkoló,
vagy nemzeti öntudatunkban velünk azonosuló magyar embereknek,
Nektek és a kiutazó magyar csapatnak és a csapat kapitányának,
Posta Pálnak minden segítségét.
Legyen minden arra érdemes magyar ember győzelme ez!
 
Bizony, ilyenek vagyunk, ill. ilyennek erőltetnek minket.
Miért nem hallunk FA NÁNDOR sikereiről sem? Mert magyar,
és mert ő kezdte el a Velence- tavi panamát (SUKORÓ) piszkálni.
Ennek lett az eredménye -- igen sokára
Császy ZSOLT és TÁTRAY MIKLÓS jogerős börtön büntetése.
Egyébként, a sport sikerei alapján
– körbe vitorlázta a Földet, kikötés nélkül
– nagyon magas kitüntetést kapott!
    Van róla hír?