PROGRAMUNK  FŐ  SZAKTERÜLETEI
 
        
NÉPESSÉG, EGÉSZSÉG,
SZOCIÁLIS ELLÁTÁS,   
OKTATÁS, KULTÚRA,
GAZDASÁGI FEJLETTSÉG,

VERSENYKÉPESSÉG  NÖVELÉSE,
SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG,
MEZŐGAZDASÁG HATÉKONYSÁGÁNAK A FOKOZÁSA,
ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS,
KIS-, KÖZÉPPARASZTI-, ÉS CALÁDI GAZDÁLKODÁS,
ERDŐGAZDÁLKODÁS,
VÍZGAZDÁLKODÁS,
THERMÁL ÉS BIOENERGETIKAI ADOTTSÁGOK HASZNOSÍTÁSA,
IPAR, SZOLGÁLTATÁS,
FOGLALKOZTATÁSI SZERKEZET,
KUTATÁS, FEJLESZTÉS,
KERESKEDELEM,
IDEGENFORGALOM,
KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS,
KÜLÜGY,
HONVÉDELEM,
         NEMZETVÉDELEM ,
         BELÜGY .

 
 
A Párt Programjáról
 
Nemzettársi tisztelettel és őszinte szívvel ajánljuk polgártársunk figyelmébe az Egységes Magyar Nemzeti Néppárt Programját. A program elkészítésénél a Magyar Nemzet életkörülményeinek, helyzetének és szemléletének a fejlesztési lehetőségeit tartottuk a legfontosabbnak és minden szakterületen e követelmények szerint határoztuk meg a kitűzött célokat.
A Programban kidolgozott célkitűzések nem választási fogások, mi azokat aktív tevékenységünkkel ténylegesen meg akarjuk valósítani.

               
 
A PÁRT teljes programja

I.  Nemzeti, emberi, társadalmi, közérzeti program

Célunk:
♦    kölcsönös, megértésen és elfogadáson alapuló kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok fokozatos kialakítása;
♦    a nemzet érdekében történő egységes fellépés elérése;
♦    a társadalmi rétegek közötti viszály fokozatos megszüntetése, a bizalmatlanság felszámolása;
♦    a jelentősen csökkenő népszaporulat megállítása, hatékony serkentő intézkedések bevezetése a családalapítás és a gyermekvállalás érdekében;
♦    az időskorúakkal kapcsolatban, az utóbbi évtizedben kialakult, kevéssé barátságos közhangulatot államilag szükséges visszafordítani a korosztályok közötti, egymást kölcsönösen tisztelő, kapcsolati rendbe;
 
 
II.  Egészségügyi program  

Hazánk népességének ezen a területen a jelenleginél jobb körülmények közzé kell kerülni, hogy a gazdasági fejlődéssel egyidejűleg nagymértékben javuljon a nemzet egészségi állapota is.  
  
Célunk:
♦    megszüntetni a jelenlegi agyon bürokratizált betegfelvételi rendszert és a  hosszú ideig tartó vizsgálati várakozást;
♦    megerősíteni a szabad orvosválasztást, mert ez bizalmi kérdés;
♦    növelni a megelőző betegellátási rendszer területeit, számos betegségmegelőző program kidolgozását és kötelező jellegű bevezetését; 
♦    társadalombiztosításon alapuló, szolidaritást figyelembe vevő, de az állami felelősség vállalás elemét és szabályozott piaci viszonyokat is magában foglaló finanszírozási
rendszer bevezetése;
♦    a társadalombiztosítási szervezetnek olyan vagyoni feltételeket biztosítani, amely hosszú távon biztonságos működést garantál;
♦    olyan fejlesztési forrásokat  biztosítani,  amelyek  az egészségügyi szakdolgozók számára magas szintű jövedelmi, műszaki technikai viszonyokat alakítanak ki és biztosítják a pályamegtartó képességet;
♦    a mentő szolgálatot műszakilag és szervezésileg a legkorszerűbb eszközökkel ellátni;
 

III.  Szociális ellátásügy   

Célunk:
  ♦  a szociális háló olyan kialakítása,  hogy minden  támogatásra  szoruló  réteg nyomormentesen meg tudjon élni, és semmiképp ne legyenek éhezők, ill. télen fagyoskodók, hajlék nélküliek;
  ♦  szociális bérlakás építési programok indítása, a legszegényebb családok számára, szociális bérlakásjuttatással biztosítani a lakhatást;
  ♦  a jelenlegi  több ezer üresen álló  önkormányzati  és  állami tulajdonú  lakás használatbavételi lehetőségének a kialakítása és a legszegényebb, valamint a sokgyermekes családok részére történő mielőbbi korrupciómentes kiutalása;
  ♦   kedvezményes ifjúsági lakásépítési programok bevezetése;
  ♦   a bölcsődei és óvodai férőhelyek fejlesztése, a meglévő hálózat korszerűsítése;
  ♦   biztosítani a lehetőséget,  azoknak a tovább dolgozni akaró időskorúaknak, akik szellemileg és   fizikailag egészségesek, hogy nagy tapasztalatukat és felhalmozott tudásukat  az ország gazdaságának a fejlesztése érdekében hasznosítva, továbbra is aktív munkavállalók maradjanak;
  ♦   fenntartani az állami nyugdíjrendszert, ezzel biztosítva a nyugellátások színvonalának megőrzését, és biztosítani az inflációt ténylegesen követő állandó emelését;
  ♦   ösztönző  eszközök  bevezetésével  elősegíteni  és  erősíteni  az  öngondoskodás szemléletét;
  ♦   létrehozni az önálló és személyre szabott nyugdíjszámlákat;
  ♦   hatékonyan támogatni a szeretetotthonok, idősotthonok létesítését, ezzel javítani az elhelyezési lehetőségeket;
  ♦   a 65 év felettiek részére az utazásokat a tömegközlekedési járműveken teljes mértékben ingyenesé tenni, megszüntetni a MÁV pótdíjakat;
  ♦   az időskori akut betegségek gyógyszereit kedvezményessé tenni;

 
       
IV.  Kultúra.
    
Célunk:
  ♦  elérni, hogy a kultúra  társadalomstabilizáló  eszközzé váljék, és segítse hazánk demokratikus struktúráinak a létrejöttét;
  ♦  olyan kultúrpolitika kialakítása, amely a magyar társadalom minden rétegére kiterjed és elősegíti az emberi viszonyok fejlődését, a közjó megvalósítását valamint a társadalmi felemelkedést;
  ♦  törekedni  arra,  hogy  a  nemzeti  kultúra  működését és fejlődését a politika megkönnyítse;
  ♦  kiemelt figyelemmel kezelni az ország belső és külső kommunikációját, amelyet az országról kialakításra kerülő kép szellemében tervezünk összehangolni;
  ♦  folyamatos kooperáció és egyeztetés kialakítása a médiákkal úgy, hogy azok önállósága ne sérüljön;
  ♦  szigorú szabályozással elérni, hogy a médiákban megszűnjenek az ifjúság erkölcsi fejlődését károsan befolyásoló és az irodalmi magyar nyelvet romboló műsorok;
  ♦  pártolni a művészetet, azonban ennek keretében kiemelten kívánjuk kezelni a népi hagyományokra, a népi örökségre, mint gyökereinkre támaszkodó művészetet;
 

V.  Oktatás. 

 Célunk:
   ♦   az iskola előtti, bölcsődei és óvodai nevelés az oktatást felügyelő szakminisztérium irányítása alá kerüljön;
   ♦   az alap-,  közép-,  és felsőfokú  oktatás rendszeren úgy változtatni, hogy azok részben időtálló tudást, részben pedig a gyakorlati élet számára alkalmasabb eredményezzen;
   ♦   szakiskolai rendszer létrehozása azoknak a 8 osztályt végzetteknek a részére, akik az alapfokú oktatási rendszer mechanizmusából eredően nem képesek elsajátítani az általános alapokat vagy még nem alakult ki bennük valamelyik szakma iránti elkötelezettség;
    ♦   alapos  szaktudást  biztosító formában, fizikai munkavégzés vonzataival együtt, visszaállítani a szakmunkás képzést;
    ♦   a mesterek részére, továbbtanulási lehetőségként, bevezetni az iparos képzést, melynek következményeként ismét meg kell szervezni az ipartestületeket;
    ♦   megtartani az általános gimnáziumi képzést és ismét bevezetni a középfokú technikusi oktatást;
    ♦   a  felsőfokú  oktatást olyan szintre emelni, hogy világszínvonalon is elismert tudást-, és minden téren elsőrangú szakembereket adjanak, akiknek az a hivatásuk, hogy hazánk gazdasági fejlődésének, a magyar termelésnek, vezérei legyenek.
    ♦   a középiskolákban megszüntetni a kétszintű érettségit és visszaadni a felsőfokú intézményeknek a felvételiztetést;
    ♦   teljes mértékben felszámolni az iskolai erőszakot, mind a diákság mind pedig a szülők részéről;
    ♦   állami eszközökkel segíteni a cserkészet elterjedését és a diákság többségét vonzó célokkal bevonni a mozgalomba;
    ♦   az általános és középiskolákra, évtizedig érvényes nemzeti alaptanterv kidolgozása és a magyar nemzet valós történelme oktatásának a bevezetése;
    ♦   a kötelezően oktatásra kerülő nemzeti alaptanterv mellett, lehetőséget biztosítani az oktatási intézmények számára az egyéni, oktatási és nevelési sajátos módszerek kialakítására, bevezetésére;
    ♦   az oktatói kar erkölcsi és anyagi megbecsülését olyan szintre emelni, hogy a pálya a legjobb adottságúak részére is élethívatásként vonzó legyen;

 

VI.  GAZDASÁGI FEJLETTSÉG.  
  Célunk:          Ezeket a területeket tartjuk elsősorban szükségesnek ösztönözni és támogatni.

A modern számítógépes termelésirányítás és korszerű technológiák következtében, különösen fontossá válik a kutatás-fejlesztés, a marketing országos szintű fejlesztése és alkalmazása. Emiatt kiemelt figyelmet szánunk a hazai találmányok gyors, korrupciómentes és hatékony megvalósulásának ügyintézésére, valamint a nemzetgazdaság számára előnyös, piacképes termékek bevezetésének segítésére (pl. Horváth professzor találmányai, görgős eke, Celladam termékek, üvegbeton, napelem-cserép, stb.). Ösztöndíj rendszer kiterjesztésével kívánjuk a mérnök-tudós réteg inovatív alkotó teljesítményét megbecsülni.

VERSENYKÉPESSÉG növelése

Célunk a gazdaságilag stabil, erős és sikeres Magyarország megteremtése, amely a globális verseny helyzetben is helyt tud állni, sőt a sikereivel képes hozzájárulni és biztosítani  állampolgárai jólétet. Ennek megfelelően, mind az Európai Unióban, de más régiókban is minőségi versenyképes termékekkel, kapcsolódó  szolgáltatásokkal kell megjelenni és a piacokon is sikeresnek kell lenni.
Ezért az ország gazdaságát versenyképesebbé kell tenni és el kell mozdítani a tartósan fenntartható fejlődés irányába. Ehhez erősebb és hatékonyabb gazdaságpolitika kialakítására és az ágazatok tevékenységének sokkal következetesebb összehangolására van szükség, ami - álláspontunk szerint - konstruktív állami ösztönzőkkel valósítható meg.
SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG
Az 1990 - es váltáskor a rendszerváltó párt és kormány a szociális piacgazdaság kiépítését hirdette meg, amely nem valósult meg. Tekintve, hogy a szociális piacgazdaság a piaci szabadság összekapcsolása a szociális kompenzációval, álláspontunk szerint ez a gazdasági forma felel meg a legjobban a magyar nép igényeinek, ez igazodik a legjobban a sajátos magyar mentalitáshoz és szemlélethez, ezért tűztük ki célul a bevezetését, kiépítését. A szociális piacgazdaság társadalmilag emberségesebb, gazdaságilag hatékony termelés ösztönző és általa megteremthetővé válik hazánkban a teljesítményalapú jólét valamint a szociális biztonság.

Két pilléren nyugszik:
A piacgazdaság nem határozza, meg közvetlenül a nemzet tagjainak, hogy mit tegyenek, de támaszkodik az Államra, amely megfelel a társadalom vívmányait őrző és eredményeit fejlesztő szerepeinek. A Piacgazdaság egyedülálló módon elkötelezett a társadalmi igazságosság és környezeti felelősség tekintetében. Ezért a legjobb gazdasági rendszer, a szabad emberek és a gondoskodó társadalom harmonikus együttműködésének.  
Összességében a piacgazdaság számára.
Az egyik legfontosabb célkitűzésnek tartjuk a szociális piacgazdaság pilléreinek erősítését, amely erősíti a társadalmi kohéziót és a társadalmi méltányosságot is hazánkban.

A fenntartható és nemzetközileg is versenyképes gazdaság tekintetében látjuk Magyarország esélyeit, melynek a súlypontja továbbra is a társadalmi részvétellel kialakítható modern, ipari termelés, az oktatás és a kutatás alapjára épített fejlesztés. Ennek érdekében támogatni kell a tőkeakkumulációt és befektetéseket, ösztöni kell az egyéni, csoportos munkateljesítményeket, az innovációt és erősíteni szükséges a versenyképes kis- és középvállalkozásokat.
Ez a gazdasági rendszer a vegyes tulajdonviszonyokra épül, amely a magántulajdon dominanciáján alapul. A magántulajdon sérthetetlenségét ismét meg kell erősíteni és alkotmányos jogi garanciákkal kell védeni. Ezek növelése egyéni, és egyben a magyar társadalom érdeke is.

A gazdaság irányításának alapelve az, hogy az állam, a gazdaság szereplői számára átlátható, követhető, kiszámítható és azonos működési szabályokat alkosson és biztosítsa azok betartását. Társadalmi érdekből nem-, vagy csak ritkán avatkozzon be a vállalkozások szabadságába, valamint nem kell beavatkoznia a működő piac folyamataiba. Az állami tevékenységeknek alapvetően mindig ott kell megjelenni, ahol a meghozott intézkedések egyértelműen jobb eredményekhez vezetnek, mint az a piaci mechanizmus által elérhető lenne. Intenzíven kell fejleszteni az ország infrastruktúráját, ösztönözni kell a beruházásokat, befektetéseket, megtakarításokat és a gazdasági teljesítmény hatékonyságának növelését.

Az államnak gondoskodni kell az általa hozott jogszabályok betartatásáról, melynek értelmében az államra hárul az a feladat, hogy szavatolja a piacgazdaságnak a hatalom-összpontosulástól, azaz a kizsákmányolástól mentes működését. Az államnak garantálni kell a piacok működőképességét és fenn kell tartani a pénzstabilitást is.

A szociális piacgazdaságban az államnak ezeken túl rendszeralkotó gazdaságpolitikai felelőssége van. Pártunk meghatározza azokat a rendszerpolitikai kereteket, amelyek a jogi és szociális keretfeltételek lesznek, és amelyekhez a piacgazdasági folyamat összes résztvevőjének igazodni kell.

A piacgazdaságot a piaci formák sokszínűsége jellemzi, amelyben érvényesülnek a szabad verseny törvényszerűségei. Résztvevői közül - az államon kívül - senki nem rendelkezhet olyan túlzott egyéni hatalommal azaz, nem kerülhet monopolhelyzetbe, amivel a gazdaság többi szereplőit irányítani tudja, ill. a forrásokat kisajátíthassa saját maga, vagy az őt kiszolgáló szervezetek számára. Az ilyen állapot, az egyéni érdek egyoldalú érvényesítése miatt, állami szinten egyensúlyi zavart eredményez, amelyet a lehető legnagyobb mértékben meg fogunk akadályozni.

Ez a gazdasági modell a polgári demokrácia és jogállam keretei között, fejlett piacgazdasági viszonyok mellett épülhet ki és válhat működőképessé.

A piacgazdasági rendszer politikája már önmagában is jelentős részben szociálpolitika. Mégis a versenyrendszer formájában kiteljesedő piacgazdaság is szociális bővítésre szorul. Minden modern társadalomnak törekednie kell arra, hogy biztosítsa tagjainak a megélhetés minimum feltételeit. Hiszen mindenkinek laknia kell valahol. Az éhezőnek enni kell adni, a beteget el kell látni, a szenvedőt ápolni kell.

Hatékony piacgazdasági rendszer alapjain a szociális biztonság és igazságosság sokoldalú, zárt rendszere hozható létre. A piacgazdaság jövedelemképző folyamataiban tervezhető anyagi bázis hozható létre a szociálpolitika számára a szükséges állami jövedelemeltereléshez a szociális segélyek, nyugdíjkifizetések, lakásépítés és lakbértámogatások, szubvenciók, stb. javára.

VII.  Gazdasági szerkezet

A három fő gazdasági szektor:
  1. A mezőgazdaság: az élelmiszerek termelésével és egyes ipari nyersanyagok előállításával foglalkozó gazdasági ágazatot erősíteni kell, mert hazánk adottságai a nagyobb hatékonyabb mezőgazdasági termelési eredmények elérését lehetővé teszik.
  2. Az ipar: amelyet újra kell teremteni olyan összetételben, amely megfelel a hazai és nemzetközi igényeknek. Ezen belül kiszolgálja a mezőgazdasági-élelmiszeripari terület, a közlekedési terület teljes gépigényét, és más fejlesztési, termelőágazati igényeket.
  3. A szolgáltatás: ez a terület, ahol nemzetközi téren is egyre nagyobb a részvétele az élőmunkának, így a foglalkoztatás tekintetében ennek a területnek a fejlesztése is az ország elsőrangú érdeke.
MEZŐGAZDASÁG

A fenntartható fejlődés elvéből következően felértékelődik az agrárium, a vidék fontossága. Ennek eredményeként ismét nagyobb súllyal kell kezelni az agráriumot, természet-, és környezetvédelmet, valamint azokat a kulturális és népi értékeket, amelyek nemzetünk történelme során maradandóan kialakultak. Ezen követelmény figyelembevételével a két ágazatra kialakított program alapelvei az alábbiak: Az agrárpolitika elsőrendű célja kell, hogy legyen a lakosság ellátása magas élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelő fogyasztási termékekkel  - amennyire a természeti feltételek megengedik - helyi forrásokból, és nem távoli importból kell biztosítani a létfontosságú élelmiszereket.
Az agrárgazdálkodás másodrendű célja a vidék termelő képességének megőrzése és fejlesztése, a vidéken élő lakosság jövedelemszerzési lehetőségeinek biztosítása, a vidéki közösségek táj-, és kulturhagyományainak megőrzése, fejlesztése. Amennyiben ez háttérbe szorul, tovább folytatódik az agrártársadalom tőkés nagyüzemek tulajdonosaira és bérmunkásaira tagolódása.

Az agráriumon belül meghatározó, kiemelt szakterületként kell kezelni a mezőgazdaságot.
A mezőgazdaság nem egy az ágazatok között, hanem az ország vidéki lakossága fizikai létének alapja, és a mezőgazdasághoz ezer szállal kapcsolódó vidéki életformával együtt a nemzet karakterének, kulturális azonosságainak meghatározó tényezője. Hazánkban a lakosság jelentős része falusi létformában él. Még városaink külső kerületeiben is jellemző a vidékies életforma.

A mezőgazdaságot, mint gazdasági ágazatot, alapvetően meg kell különböztetnünk a gazdaság többi ágazatától, elsősorban a következők miatt:
a.)     A mezőgazdaság közvetlen alapja a föld, amely nem egyszerűen termelési tényező, hanem az emberi lét adott méretű, nem bővíthető természeti feltétele, színhelye, amelyet minden nemzedéknek meg kell őriznie a következő nemzedékek számára.
b.)     Hazai mezőgazdaságát minden fejlett ország határozottan védi az import-versenytől, és egyben kiemelten támogatja a hazai mezőgazdasági termékek exportját.
c.)     A mezőgazdaságot ember által nem befolyásolható, gyakran ki sem számítható, sajátos kockázatok terhelik, mint az időjárási viszonyok, fertőzési veszélyek stb.

Termőföld

Az agrárgazdaságnak a legfontosabb alapjait meg kell óvni: a termőföldet, tájat, vizet és a biológiai sokféleséget. Ennek érdekében el kell érni, hogy a gyakorlatban is megvalósuljon az eddigieknél helytállóbb erőforrás gazdálkodás és minél szélesebb körben érvényesüljön a komplex ökológiai tájhasználat. Ezen célkitűzéshez igazodó mezőgazdasági termelés keretében optimalizálni kell a szántóföldi, kertészeti, gyep-, és legelőgazdálkodási tevékenységet.

Magyarország termőterületének földminősége európai szinten is egyedülállóan magas színvonalú, mely előnyös termelési lehetőséget biztosít a gazdálkodás számára. Ezeket a rendkívül előnyös adottságokat a jövőben sokkal jobban hatékonyabban célszerű kihasználni. A hazai adottságainkkal el kell érni, hogy a mezőgazdaságunk az Európai Unió szakmailag meghatározó területe legyen. Ennek érdekében alapvető követelmény, hogy a termőföld birtoklása hazai tulajdonosok, egyben gazdálkodók kezében maradjon.

Nemzeti génmegőrzés, fajtanemesítés, állami tulajdonú cégek kialakítása

Az agrárgazdaság fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos fajtanemesítés és a sajátos értékmérő tulajdonságokkal rendelkező hazai értékes génállomány megőrzése, karbantartása. Ezt a tevékenységet kifejezetten hátrányos kitenni a kapitalista piac versengő tevékenységének. Tekintve, hogy e feladatok ellátása nemzeti érdekünk, a génmegőrzési és fajtanemesítési tevékenységek legbiztonságosabb fenntartását állami tulajdonú cégek létrehozásával, ill. a meglévők szervezeti fejlesztésével lehet elérni. Ennek érdekében meg kell őrizni, szükség szerint szervezetileg és szakmailag fejleszteni kell a jelenleg is működő génmegőrző és fajtanemesítő szervezeteket, valamint az ország olyan területein ahol ezen tevékenységek gyakorlása hiányzik, új ilyen profilú állami tulajdonú intézmények létrehozása szükséges.
     
Kis- és középparaszti réteg, családi gazdálkodás
 
A mezőgazdaság jelenlegi szerkezete, környezeti és társadalmi szempontból, előnytelen és a jelenlegi tendencia további folytatódása révén még kedvezőtlenebb állapot kialakulása valószínűsíthető. A földbirtok egyre nagyobb része, egyrészt mind kevesebb tulajdonos kezében koncentrálódik, másrészt viszont sokan próbálkoznak szétaprózott birtokon, megélhetést nem biztosító üzemméretekben gazdálkodni. 
     
A kialakult állapot javítása érdekében szükséges mind a tulajdonosi viszonyokat mind pedig a szabályzó rendszert úgy alakítani, hogy részben az életerős családi-, részben pedig stabil kis- és középparaszti birtokok, gazdaságok alakulhassanak ki.     
A jelenlegi vidéki társadalom szempontjából a mezőgazdaság legkedvezőbb szervezeti kerete a családi gazdaság. Az államnak elő kell mozdítania, hogy minden család, amely -a maga-ura paraszti- életformát válassza, szabadon hozzájuthasson ezen életforma gazdasági, szervezeti és információs feltételeihez. Ugyanakkor nem szenvedhetnek hátrányos megkülönböztetésben azok a mezőgazdasági termelők sem, akik valamilyen formájú szövetkezés keretében kívánnak tevékenykedni.
     
Minden segítséget meg kell adni azoknak a családoknak, akik a választott életformaként vagy más lehetőség híján egy földrészlet megművelésével és állattartással, maguk akarják      megteremteni a létfenntartásukhoz szükséges javakat. Ezért biztosítani kell a szövetkezéses formában gazdálkodók ugyanilyen lehetőségeit is.
 
A mezőgazdaság hatékonyságának fokozása

A mezőgazdaság jelenlegi szerkezetét, jelentős mértékben, magas intenzitású növénytermesztés uralja. ( Az ország mintegy 62,5 % - a mezőgazdasági terület, melyből mintegy 48,5% szántóföld, mintegy 11% gyepterület.)  Az állattenyésztés az 1990-es évek       óta számottevően, visszaesett. Ennek következménye, hogy az agrárexportban is dominánsan vannak jelen a gabonafélék. Az állattenyésztés visszafogása az élőállat, húsárúk és húskészítmények exportalapjait jelentősen csökkentette, így mára már eljutott az ország oda, hogy számos olyan állati eredetű terméket is importból szerzünk be amelyek biztonságos termelésére a hazai adottságok alapján lehetőség lenne. (tejtermékek, a különböző húsárúk, ill. készítmények, zöldségfélék stb.) 
     
A kialakult gyakorlat a mezőgazdasági termelés szempontjából előnytelen, mert nagy mennyiségű alapanyagot(gabonát) értékesítünk ahelyett, hogy az további feldolgozásra kerülne. A növénytermesztés hatékonyságának fokozására ismét fel kell fejleszteni az állattenyésztést és mindkét mezőgazdasági alapanyag (gabona és állatállomány) további feldolgozását. Egyidejűleg el kell érni, hogy a mezőgazdasági cikkek importja a lehető legkisebb mennyiségre csökkenjen, a hazai mezőgazdaság által megtermelhető termékek  vonatkozásában pedig teljes mértékben visszaszoruljon.
     
Az állattenyésztés ismételt felfejlesztése során a hazai ellátáshoz szükséges árualapok megtermelése mellett törekedni kell az exportképes élőállatok tenyésztésének a fokozására és a különleges minőségű (extra előállítású-, ízű stb.) állati eredetű termékek előállítására.
     
A termékszerkezet kialakítása során fontos cél a családi, kis-, és középparaszti gazdaságok szakmai orientáltságának kialakítása, érdekeltségének megteremtése és az országos mezőgazdasági alapanyag termelésbe történő bevonása.
     
A jelenlegi termékszerkezet változtatása mellett, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozása csak akkor lehetséges, ha javul a termelés gazdaságossága is. Ennek érdekében, a gazdaságokban - a takarékosság és az hatékonyság növelése mellett - jelentős mértékű fejlesztésre van szükség a megújuló energia erőforrások terén is. Ezen energia féleségek létrehozása terén kiemelt figyelmet kell fordítani a minél magasabb szintű önellátásra úgy, hogy az energia előállítás forrásai a lehető legnagyobb mértékben a mezőgazdasági termelés keretein belül legyenek biztosíthatók ( trágya hasznosítással, energia növényekkel, olajos növényi termékekkel stb.). Emellett kiemelten kell kezelni a napenergia és - a lehetőségek függvényében - a szélenergia napi mezőgazdasági termelési szintű használatát is.
     
Összességében a mezőgazdasági termelés gazdasági feltételei számottevő javítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben önellátásra kell törekedni és a táji, biológiai sokféleséget célszerű a gazdálkodás alapjává tenni.

 
 Öntözéses gazdálkodás növelése
     
Az öntözéses gazdálkodás fokozásának kettős célja van, mert egyrészt természetes módon növelni lehet a terméshozamokat és szélesíthető a növénytermesztési skála, másrészt az ország egyes területein (pl.: homok hátság) megakadályozható a termőföld un. elsivatagosodása.